Az utóbbi időben elhanyagoltuk az ifi csapatunkat. A mai napon adva volt a lehetőség ,hogy kint legyünk, mivel egy napon játszottak a felnőtt gárdával. Sajnos csak néhányan érezték szívükön a dolgot. A mai meccsen a REAC fiataljaival játszottunk az Ifi B kikapott 8-6 –ra. Említést érdemel Sándor Krisztián, aki a meccs összes BKV gólját rúgta. Az Ifi A 1-1-et játszott.
Aztán jött a felnőtt meccsre való izzítás. Míg a BKV pályán vártuk a többieket, legurítottunk néhány sört, jó szokásunkhoz híven. Majd elindultunk Budaörsre, persze feltankoltunk minden jóval és mire megérkeztünk az el is fogyott. Kezdetét vette a terep felfedezése valami kocsmára vágytunk, de nem találtunk sehol semmit, így fölöslegesen mozogtunk. Kiderült, hogy a pályán van büfé amit meg is támadtunk. Most kivételesen nem késtük le a kezdést. A csapat egészen jól kezdett és a hajtás eredménye egy gól lett, de nemsokára jött a válasz, ami a véletlen műve volt. Szurkolgattunk, de az első félidőben nem volt semmi extra. Eljött a félidő vége, vagyis oltani kellett a viking szomját. A második félidőt füstöléssel és konfetti esővel kezdtük, mindezt intenzív szurkolás kísérte. A csapat még egy góllal hálálta meg. Voltak még jó helyzetek, de azok nem értek találatot. A hazafele út vicces volt mert a busz, amin utaztunk tele volt, így éneklésbe kezdtünk, aminek ki-ki a maga módján örült. Egy öreg néni azt monda csúnyák vagyunk, pedig ez nem igaz, mert ha szurkoló szépségversenyt rendeznének biztos dobogós helyezést érnénk el. Néhány kedves öreg úr és hölgy (idősebb korosztály tagja) viszont megkért minket, hogy énekeljük el a Székely Himnuszt, aminek mi nem tudtunk ellenállni. Így elénekeltük és utána meg is kaptuk a jól megérdemelt tapsot és elismerést. Örültünk, mivel nyert a csapat, amiben már jó ideje nem volt részünk. Úgyhogy a szokásos kis talponállónkba ittunk egy korsó sört. Utána irány haza.

Képek

Kisgyerek