Mint már többször megírtuk, csoportunk ebben az időben nem a magas létszámáról volt híres, ennek és a hétköznap ellenére hárman is útnak indultunk (bár egyikünknek így is el kellett kérnie magát a munkahelyéről), hogy láthassuk csapatunk utolsó meccsét a 2003-2004-es szezonban.
Délben találkoztunk a Népligeti buszpályaudvaron és innen indultunk útnak volánbusszal a pestmegyei község felé. A buszon informálódtunk a soförtől, hogy Dabason melyik megállónál kell leszállnunk, de ezen kivül a rövid út eseménytelenül telt.Miután megérkeztünk, egy helyi nénit kérdeztünk meg, hogy merre található a stadion. A helyszínre érve egy sörözőbe töltöttük el a meccsig hátralévő bő másfél órát. A stadion nem volt túl nagy, de a célnak így is megfelelt-mindkét oldalon fedett lelátó, egyik felén müanyag székekkel felszerelve-több jelenlegi másodosztályú klub is megirigyélhetné ezt az "arénát".
Kezdés előtt 10 perccel már a helyükön voltak a drapik, ezt látván a túloldalról átjött a helyi White Fist (Fehér Ököl) ultracsoport néhány tagja, akik néhány hónapja alakultak-15-16 éves srácok-és velük váltottunk néhány szót. Mi egy sárga füsttel indítottuk a szurkolást (senki nem szólt érte semmit), melyben egy dob is a segítségünkre volt. Akkoriban szinte csak olyan dalokat énekeltünk melyek ma már teljesen kivesztek a BKV meccsekről. A szünetben természetesen a büfét látogattuk meg, ahol a helyi alkeszok is gyülekeztek. Jött is néhány "értelmes" beszólás (nekünk nincsen bérletünk stb.), de nem foglalkoztunk velük. A második félidben ott folytattuk a szurkolást ahol az elsőben abbahagytuk. Végül nagy nehezen megnyertük az összecsapást, mi pedig a pályára ugrálva köszüntük meg a fiúknak az idényt, amelyben a hetedik helyet szereztük meg, a Dabasiak pedig a kiesés miatt szomorkodtak. Ezután összepakoltunk és hazaindultunk.
A buszmegállótól nem messze lévő szórakozóhelyen még megittunk egy sört, majd buszraszálltunk és az utat alvással töltöttük járgányunk hátuljában. Késő este érkeztünk a Népligethez, ahol elváltak útjaink.
Összességében elmondhatjuk, hogy gyakorlatilag semmi érdekes nem történt, tehát ez az idényzáró olyan volt mint az egész szezonunk:volt már jobb is, lesz is jobb is...