Vasárnap kora délután a szokásos arcok jelentek meg (9-en) a szokásos drapik mögött, újdonságot mindössze az jelentett, hogy sör helyett forraltbort ittunk. Erre az összecsapásra se a csapat se mi nem tudtunk a megfelelő szintre felpörögni. Ennek ellenére az első félidő első felében még próbálkoztunk a szurkolással. Ám ahogy teltek a percek és "csodáltuk" a pályán zajló labdarúgásnak csúfolt eseményeket a szurkolást hamarosan felváltotta a hülyéskedés, egymás heccelése, valamint a vendégszurkolók a pályánlévők felé címzett beszólásainak parodizálása.
A másidik félidő is az első játékrészben megismert forgatókönyv szerint (azaz az első percekben szurkolás, utánna hülyéskedés) zajlott volna, ha a felcsútiak nem szereznek gyorsan két gólt és tőlünk nem jut két játékos a kiállítás sanyarú sorsára. Hozzáteszem a kiállítás teljesen jogos volt, csak azt nem értettük, hogy a sértett ellenfél játékosnak minek kellett eljátszania a "nagyhalált", aminek következtében nálunk elszakadt az a bizonyos cérna. Eztán a meccsből hátralévő bő 10 percben csak a játékvezető hármast és a felcsútiakat szidtuk. Egyik tagunk a játékoskijáróhoz is elment és a meccs lefújása után, ott váltott néhány nem túl irodalmi stílusban elhangzó szót a sporival. Komolyabb atrocitást a biztonságiak megakadályozták. Mérkőzés után a gyatra teljesítmény ellenére kölcsönösen megtapsoltuk egymást a játékosainkkal, majd az Előre vendéglőbe vonultunk és ott tárgyaltuk ki a meccsen történt eseményeket. Egy idő után megjelent kiálított csapatkapitányunk is-mit mondjak láttuk már vidámabbnak is. Ezután többen haza indultak, páran viszont maradtunk, mert úgy voltunk vele, hogy az elmúlt órákban lezajlott eseményeket nem tudjuk józanul elviselni és folytattuk az ivást kora estig. Reméljük, hogy Soroksáron mind a szurkolók, mind a csapat komolyabb teljesítménnyel fog előrukkolni.

Képek

HáZé