Ezekben az �vekben �ltal�ban csak az utols� percekben der�lt ki, hogy utazunk-e vagy sem. Az �tic�l teljesen mindegy volt: meccs, koncert, b�rmi. Nem volt ez m�sk�nt ezen a napon sem: szombat d�lel�tt �l�k otthon, n�zek ki a fejemb�l, mikor megcs�rren a telefon. Sanyi �dv�z�l, majd a szok�sos mondand�j�t hadarja el: Zoli, cuccolj! Megy�nk P�p�ra, egy �ra m�lva a Keletiben. Cs�! Nem volt mit tenni, fel�lt�ztem, magamhoz vettem n�h�ny s�rt, majd ir�ny a Keleti P�lyaudvar. A helysz�nre �rve gyorsan lebasztam az �tit�rsam, megvettem a jegyet, majd vonatra sz�lltunk. Mivel a n�h�ny h�ttel ezel�tti lengyel-magyar meccsr�l maradt m�g n�mi szlov�k koron�nk is, ez�rt �gy d�nt�tt�nk, hogy lesz�llunk Kom�romn�l, �s ott k�ltj�k el s�rre. Az elk�vetkez� �vekben, ez a meg�ll� rendszeres lett. P�p�ra �rve semmi nem jelezte, hogy ma m�sodoszt�ly� meccset rendeznek a v�rosban, s�t a p�lyaudvart�l a stadionig vezet� �ton (amit futva tett�k meg, mert nem akartuk lek�sni az els� perceket) embert is alig l�ttunk. Ehhez k�pest majdnem 800 n�z� gy�lt �ssze a lel�t�kon, akik lelkesen "Hajr� PELC"-eztek a m�rk�z�s folyam�n.
A p�pai sporttelepen akkoriban (szerncs�re) m�g nem a mai "�ldatlan �llapotok" uralkodtak. A technikai vezet�nk a f�bej�ratn�l v�rt minket, �s itt ment�nk be mindenf�le motoz�s �s akad�koskod�s n�lk�l a vend�gszektorba. Miut�n kiraktuk a drapikat, el�ker�ltek a "f�c�nok" a t�sk�kb�l, �s az els� f�lid�ben ezt kortyolgattuk, csak n�ha szurkoltunk. S�r�z�s�nket l�tva mind�ssze egy biztons�gi �r j�tt oda hozz�nk, �s megk�rt minket, hogy lehet�leg az �vegeket a szektor alj�n t�roljuk �s ott is igyunk, hogy m�s ne l�ssa. (Ehhez k�pest n�h�ny h�nappal ezel�tt mi volt: m�g a m�anyag poharakat se vihett�k be... no comment.) A "f�c�noz�s" j� hat�ssal volt r�nk, ez�rt a m�sodik f�lid�ben m�r t�bbet szurkoltunk (minimum 30 percet), de nem a legjobb hanger�vel.
Meccs ut�n a szok�sos pacsi-elmarad�s ut�n az �llom�shoz vonultunk, �s v�rtuk a vonatunkat. Ezut�n m�r semmi �rdekes nem t�rt�nt, a haza�t nagyon unalmas volt.