Elöljáróban elevenítsük fel azt a tényt, hogy kereken egy évtizeddel ezelött Sopron városa két NB II-es csapattal rendelkezett: a Kaposztás utcában játszó Sopron LC (késöbb SFAC) és a József Attila utcai stadionnal rendelkezö Matáv SC Sopron (korábban Soproni Postás) egy osztályban küzdött bajnoki pontokért.
Az 1993-as, Diósgyör elleni osztályozón a Sopron LC fennállása során elöször jutott fel az NB I-be, ahol két évet töltött. A feljutás évében alakult az SLC-t támogató Ultras Gladiators (nyáron) és a City Boys (októberben). A Matáv-ot támogató Claret Boys 1997-ben látott napvilágot és a Matáv NB I-es feljutásával egy idöben szünt meg...

Tehát a címben említett meccset az akkori Káposztás utcai stadionban, egy rendkívül csúf, nagyon hosszan és laposan hátranyúló lelátójú „stadionban“ játszottuk, áldatlan körülmények között. Mintegy másfél órával a kezdés elött értünk „a Hüséges városba“. A meccsre mintegy 1200 nézö lehetett kíváncsi, ami a 2-3 évvel korábbi 6-10.000-es NB I-es és a másodosztályú soproni derbik 4-5.000-es nézöszámához képest akkoriban csalódásnak számított. Ma bezzeg hogy örülnénk ilyen nézöszámoknak...

A kamerák oldalán levö egyenes szélén, a G-szektorban foglaltunk helyet és öten, a létszámhoz és az akkori dalaink mennyiségéhez és minöségéhez mérten, jó szurkolásba kezdtünk. az elsö félidö derekáig tartó hófúvásnak és ömlö esönek dacolva 5 Viking (a 3 csoportalapító, a kis Csaba („Csöcs“) és Frajt Peti) bíztatta folyamatosan, változatosan és sportszerüen a kék-sárga csapatot a maga elé tartott idegenbeli, kis kék-sárga „Viking“- és „Maglód“-feliratú drapikkal, melyeket a viharos oldalszél miatt nem akartunk kiakasztani a kerítésre . A „kellemes“ klímájú mérközésen a jeges szél legjobb ellenszerének az ugrálás és éneklés bizonyult...

Hazai tábornak vagy bíztatásnak nyomát nem láttuk, ill. hallottuk, csupán arra lettünk figyelmesek, hogy a meccs során egyre több sárga-fekete sálas, bomberdzsekis ember gyült össze a „szektorunk“ egyik sarkában. Amint késöbb kiderült, a City Boys maradék legénysége volt, amely nem kötözködött, nem ócsárkodott, nem szurkolt, csupán meccset nézni jött... A csoport néhány idösebb tagjaival beszélgetésbe elegyedtünk. Ök kalapot emeltek fanatizmusunk és hüségünk láttán és dicsérö, elismerö szavakkal bíztattak minket, hogy tartsunk ki tovább is, hiszen ök abban az idöben csak elvétve utaztak idegenbe és más tábor nemigen fordult meg náluk, ill. sokáig nem is nagyon létezett a Haladásén kívül más NB II-es tábor nyugaton.

A csúszós, felázott talajú pályán nehezen bontakozhatott ki a meccs, komoly támadásokat és helyzeteket nem láthattunk, mert mindennemü technika és tudás a szél és a nehéz, mély pálya áldozatává vált. Mivel egyik csapat sem kockáztatta meg, hogy néha csak úgy rázúdítson egy-egy lövést, melynél a labda (a szélnek és a sárnak köszönhetöen) kiszámíthatatlanul szállt vagy pattant volna a kapu felé, egy unalmas meccsen, gól nélkül váltak el egymástól a csapatok és a táborok.

Zárásul álljon itt a soproni sportklubok áttekintö története, hogy ez se tünjön el örökre, mint megannyi más klub históriája és léte! Az alábbiak közül jelenleg (2006-07-ben) az NB I-ben szerepel az FC Sopron, NB III-as az SVSE és Megye III-as a Soproni FAC.

1. A Soproni Postás Sportkör 1923-1991
Soproni Távközlési Sport Egyesület 1991-1992
MATÁV Sport Club Sopron 1992-2005
Futball Club Sopron 2005 óta

2. Soproni Textiles 1963-1978
Soproni SE (fúzió a Soproni FAC-cal)

3. Soproni Football Club 1900-1908
Soproni Football és Athletikai Club 1908-1978
(fúzió a Soproni Sport és Torna Körrel – 1923)
Soproni Sport Egyesület 1978-1991
(fúzió a SFAC és a Soproni Textiles között)
Soproni Labdarúgó Club 1991-1996
Soproni FAC (újjáalakul) 1990-töl
(fúzió az SLC-vel - 1996)

4. Soproni VSE 1921-1976
Soproni Közlekedési SE (fúzió a Volánnal) 1976-1978
Soproni VSE -GYSEV 1978-tól

Összetallózta: VikinGergö (a „Viking-napló“ vázlatpontjai és az index.hu fórumának „klub címerek“-rovata alapján)