A szombat esti mérkőzésre mindössze ketten gondoltuk úgy, illetve értünk rá, hogy megtekintsük a helyszínen a találkozót, a horibilis jegyárra, szalon szurkolókra, a nép ,,kedvenc" biztonsági-rendező-verőlegény cégre nem sokan voltak kíváncsiak. A meccs előtt már két-három órával lehetett felfedezni dán szurkolókat a városban szinte mindenhol, nagyon normálisak voltak, kultúráltak, illetve magyar részről ők sem tartoztak bele abba a kategóriába, akikre vadászni kell, így békesség uralkodott egész nap. A meccsre egyébként meglepő sokan váltottak jegyet, kb. 18ezren magyar részről, illetve 2ezer dán vendég oldalról. Mi azért úgy döntöttünk, hogy ,,levágjuk a kanyart" befelé, kicsit olcsóbban, gyorsabban kijőve ezzel a belépéssel való költséggel. Bent megkerestük a helyünket:),majd meglepetésünkre páran szócsővel, szervezett szurkolásra ösztönzéssel kicsit össze próbálták tartani a tábor szurkolását, jobb benyomást keltett, illetve a lufis műanyag dobolás is elmaradt. Az első félidőn még egész színvonalas meccs kerekedett ki a 45 percből, gól itt is, ott is, helyzetek, támadások, szabálytalanságok elvétve, kultúrált futballt játszottak a dánok. Amúgy az egész alsó karéj megtelt, szinte telt ház volt, ha a felső szinteket nem számoljuk. A második félidő már nem volt nagy szám, lejátszották, az a pozitívum, mindkét együttes visszavett a pontos, tempós játékból. A dánok alkalmi kórusokban megdörrentek ritkán, amúgy nem hallottuk őket szinte egész meccsen, szervezett társaságokat nem fedeztünk fel bent se, kint se tőlük. Pozitívum hogy sokan feldíszítették a kordonokat a kapu mögött, nemzeti színű zászlókkal magyar részről, bár csoportokat nem lehetett felfedezni, egy-egy személyt esetleg ebből-abból amabból, hazai fociclubokból. Meccs után még bevertünk egy sört társunk munkahelye előtt, váltottunk pár szót a másnapi BKV-Vác mérkőzésről, de ez már másik sztori.