2005 Október 12.-én nagy napra ébredt Maglód apraja-nagyja, hiszen ezen a napon ünnepelte negyedévszázados születésnapját a "fő-ős-viking". A mulatságra az ünnepelt házának kertjében kerűlt sor, ahová délután 5-től folyamatosan érkeztek az emberek. A társaság egyik fele a délelőtti ifimeccsek után egy Ikarus mérkőzést is közbeiktatva egyből a helyszínre sietett, a többiek csak késő délután, kora este futottak be. 8 órára már szinte mindenki megérkezett, és a barátokkal, rokonokkal kiegészűlve kb 20-an köszöntöttük fel Sanyit. Ekkor a bográcsban természetes már főtt a marhapörkölt, és a rekeszekből is szépen fogytak a sörök, miközben a hangszórókból folyamatosan szóltak a különböző Nemzeti Rockeggyüttesek által előadott számok. 9-kor előkerült egy torta is néhány tortacsillagszoróval a tetején (egyből beindult a fantáziánk, mivel ebben az időben csak nehezen jutottunk hozzá a különböző pirotechnikai eszközökhöz, ezért az egy héttel későbbi Tatabányán megrendezésre kerűlt villanyfényes ifimeccsen is ilyen csillagszórókat vetettünk be-a hatás jobb volt, mint gondoltuk!). Megbeszélésre kerűlt az is, hogy milyen kiírást mutassunk be a másnapi BKV meccsen az egy héttel ezelőtt történt szégyenteljes esemény miatt. 10 óra után a többség már nem bírt magával, és előbb egy ajándékba hozott kék füst lépett működésbe, ami átrepült a szomszédba, majd a hideg ellenére többen félmeztelenre vetkőzve ugrálni kezdtek a tűz körül, nagyokat kurjongatva, jobb kezüket pedig gyakran a magasba emelve. Később egy létra is a barbárok áldozatává vált. Ez volt az a pont ahol, vendéglátónk már nem bírta a gyürődést, és barátnőjével egy nyugodtabb helyre vonult, miközben a "félkegyelmű vendégsereg" tovább folytatta a garázdálkodást. A fáradtabbaknak éjfél körül, a kevésbé fáradtaknak csak hajnalban zárult ez a fantasztikus hangulatú, sokáig emlékezetes születésnap.