Úgy is fogalmazhatnék valami rangadó szaga volt a hétvégének. Szépen össze is gyűlt a társaság. Kinn volt mindenki, aki mostanában a csoportot képezi. Látvány elemmel különösebben nem készültünk. Vártuk mikor tűnik fel a vendég részen a Makói Company. Sajnos ezen a mai napon ez valamiért elmaradt. Egy darabig bíztunk egy esetleges késésben, de az idő múlásával ez a reményünk is szertefoszlott. Ez többek maradék lelkesedését is elvette. A lelátó is siralmas képet mutatott mivel mindössze 50-70 néző előtt futott ki a zöld gyepre az utóbbi évekhez képes remeklő csapatunk. Az első félidőben az eredmény úgy alakult, ahogy minden szurkoló álma. Ennek ellenére csak „kósza” szurkolás volt tapasztalható a törzshelyünkről. Ismét az egymás oltogatásának jutott a főszerep. A második félidőben sajnos az első ellentéte zajlott a pályán. Részünkről gólról gólra egyre jobban érződött, hogy itt „baj” lesz. Próbálkozás volt a szurkolásra, de egy-két strófa után elhalt a dolog. Sajnos ebben a délutánban is több volt talán van még pár forduló amely hoz némi lelátói felpezsdülést, de ezt az EGÉSZ CSOPORTNAK akarnia kell. Remélhetőleg a soron következő Vecsési túra nem rettenti el az utazásoktól eddig távolmaradt tagokat és tőlünk elvárható módon fogjuk biztatni a srácokat.
Üdvözlet Makóra remélhetőleg tavasszal találkozunk és talán az a mérkőzés a lelátói „eseményekről” marad emlékezetes.

Sanyi-Hungaria