Szombat estén ismét bulizni indult a társaságunk. Csoportunk tagjai barátnőkkel felszerlkezve szinte egyszerre érkezett a péceli helyszínre, a Dirty Dog Pubba. Még az előzenekar játszott főleg Kalapács Józsi számai vitték a prímet. Mi gyorsan megittuk maradék söreinket és a meg gyújtott cigiket is nyugodtan elszívtuk. Népes baráti társaságunk már bent bulizott, akiket gyorsan üdvözöltünk is, majd beszálltunk a magasröptű beszélgetésbe.

Hamarosan kezdődött is a Titkolt Ellenállás előadása. Sorban jöttek is a régi és újabb slágerek. A koncerten jelenlévő társaság elég vegyes összetételű volt, felfedezhető volt az emóstól a rockereken át a discós picsákig, az „őshonos” skinheadek melett. Ebből is látszik milyen kirekesztő ez a hajnélküli társaság. Már koncerten sajnos elcsattant néhány pofon, hogy miért talán csak az tudja, aki résztvevője volt.
A koncerten jót szórakoztunk az utolsó három szám után indultunk volna haza, mikor is a kijárati ajtó zárva volt. Ekkor jutott el hozzánk a hír, hogy kinn vagy 50-60 indomagyar várakozik ránk vascsövekkel és szamuráj karddal. Ideérkezésük indokáról eltérő hírek keringtek a köztudatban. A rendezők nem engedtek ki senkit a rendőrség kiérkezéséig, mintegy másfél óra eltelt, mire elhagyhattuk a helyszínt. A kivonuló karhatalom ( két polgárőr és pár rendőr) kiszorította a fenyegetőket Pécel központja felé így mi Pest irányába távozhattunk. Egy probléma adódott, hogy az autóink pont az életveszélyes fenyegetéseket ordibáló „felkelők” mellett parkoltak. Lassan társaságunk folyamatosan elszivárgott mi is a kocsihoz jutottunk fehér foltként a feketék gyűrűjében. Hajnali kettő fele értünk végül haza.
Némi tanulság, hogy a rendőrök a mai napon korrektek voltak, bár saját bevallásunk szerint, ha bármi tettlegesség történik a vajda embereit kellett volna védeniük felsőbb utasításra. Persze igazoltatás, motozás, könnygáz tömegoszlatás, bilincselés ezen az estén nem volt a hatóságnál be nem jelentett tüntetésen.

Sanyi-Hungaria