Reac - Kaposvár, egy átlagos bajnokinak hangzik, szurkolói szempontból viszont a tavalyi történések ismeretében nem gondoltam, hogy sima meccs lesz, (a helyi srácok kőzáporral búcsúztatták a nyugdíjas szurkolók buszát). Én a második félidőre beérkezvén egyből egy aktív szurkolás, zászlólengetős táborba csöppentem, létszám a Kaposvári barátainknál nem volt komolyabb, de péntek estei időpontra elfogadható a kb. 40 ember ebből 15 aktív White Wolves taggal.
Szurkolásuk tetszetős, változatos volt, talán a Fehérváriakhoz tudnám őket hasonlítani a nóták terén, remélem ezt nem veszik sértésnek, nem annak szántam, tényleg jók voltak.
A mérkőzésnek tétje nem volt ennek ellenére hajtós meccs alakult ki, a REAC szépen akart búcsúzni az első osztálytól. A hazai oldalon a többiek elmondása szerint, meccs kezdésnél nem volt bent száz ember se, később szállingóztak még néhányan, maximum százötven néző tehette tiszteletét ezen az estén Palotai részről.
Szurkolásról nem kell róluk említést tennem, volt kb. tíz gyerek a hazai állórészen, koruk alulról súrolta a 16 éves kort, tavaly talán azért dobálták olyan bátran a buszt, mert elképzelhető hogy nem voltak páran náluk még 14 évesek se, ezért ők nem voltak büntethetők a törvény szerint...
Meccs után nem siettünk el, hátha megint kedvet kapnak hajigálni a reacosok, egy mellék utcában ácsingóztunk egy öt-tíz percet, de nem történt semmi, így rendőri felvezetéssel távoztunk.
Én még utaztam  picit a Kaposváriakkal egy hangyányit, aztán két haverral még Angyalföldön gurítottunk egyet-kettőt a gallér mögé, majd hazafelé vettük az irányt.
(Pozitívum a stadionban hogy árultak sört, szerintem a büfés meccs utáni záró kasszánál jobban dörzsölte a tenyereit, mint a jegypénztáros...)

Budó