A mérkőzés kezdete előtt megint kacifántos úton jutottunk be, egy-két kerítés már régi ismerősként köszönt ránk…
Kezdésre be is jutottunk,így megcsodálhattuk barátommal a Himnusz soha meg nem unható gyönyörű Nemzeti Zászlaink ezreit, illetve a kapu mögötti ultra vegyes egy egész mutatós piros-fehér-zöld lufis koreót mutatott be, örömmel vettem hogy kezdik összefogni a T-S stb. kapu mögötti szurkolást,nagyon jól szólt a felelgetős Hajrá Magyarok!! , ami az egész stadiont beremegtette.
A Portugál szurkolók maximum százan voltak egy-két zászlóval, de inkább a családos, szalon szurkolók voltak náluk, nem is hallottunk sokat belőlük..
Amúgy telt ház, azt hiszem 43 ezer néző gyűlt össze kezdésre, ami szót érdemel, dicséretes!
A mérkőzés elején ledöbbenten vettem tudomásul hogy egy Portugál szabadrúgásból, már megint pontrúgásból kaptunk egy fejes gólt…
Ilyenkor lepereg mindig előttem így a tipikus, általános  magyar betegség, a régi meccsekről, amikor kikapott a csapat. Mentális lelki beteg, fejprobléma van mindig, mert nem hiszem, hogy az izmaink pl. gyengébbek lennének, mint az ellenfélé, vagy kevésbé készültünk volna fel, nem bírjuk az éles szituációkat, idegileg, a stresszt, amikor a szívnek forrónak, a fejnek hidegnek kéne lenni, meg kéne mutatni a Magyar virtust, mindig görcsösek vagyunk...
A szünetben találkoztunk a Guardia Ultráival Kispestről, akikkel egy pár mondatot váltottunk, melyből kiderült többek közt, hogy ők is picit görbe úton közelítették meg a stadiont, így a belépés nekik is ingyenes volt:).
Megfigyelhető, ez  a hagyomány, szinte minden csoportnál, akik kijárnak, hogy honnan ismerhető fel többek közt az olyan szurkoló, aki igazi, nem divat? Rutinos lett az évek alatt, mert soha nem találsz nála belépőt:).
Ezt a hagyományt remélem mindenki folytatni fogja a jövőben is, mert hányok, ha Kistuloki, illetve az ingyenélő  haszonlesői zsebét kell tömni, ezzel így van gondolom mindenki...
Meg kell említenem a nagyképű Christiano Ronaldót, akin nem láttam hogy olyan kiemelkedően jobb teljesítményt nyújtott volna, mint a társai, viszont kiemelkedően gusztustalan volt, a köcsögsége az klasszis volt, amikor pl. telibe locsolt meccs után egy vizes flakonnal egy riportert, a kameráját, illetve kimutatott a tábornak...
Kapta is a Christiano homosexuál rigmust a köcsög egész meccsen...
A második félidőre kiraktuk a Viking drapit is, bár  a mérkőzés második félidejében már látszott hogy megfogott minket a gól, a táborra azért nem lehetett panasz, meg úgy általában aki kijött senkire, mert kijöttünk, bár gyanítom ilyen sokan nem lettünk volna, ha mondjuk nem kellett volna elővételben az emberek többségének jegyet váltani...

Budó

Csoportunk másik fele inkább a kényelmesebb megoldást választotta a másnapi munkába való utazás megkönnyítése kapcsán. A maglódi Sport Pubban vert tanyát pár baráttal kiegészülve. A hangulatra gyorsan rányomta a bélyegét a gyors bekapott gól és az elszórt vérszegény magyar támadások. A végkövetkeztetésként annyit leszögezhetünk, hogy evvel a vereséggel a reális kijutási esélyeink gyakorlatilag elszálltak, de a veresége ismét csak minimális volt, nem úgy mint az elmúlt évtizedben oly sokszor. Kedvünket persze ez nem szegte és serényen tervezgetjük a Koppenhágai túrát, hisz eddig se csak az eredmény miatt jártunk ellentétben a „futball lázban” égő tízezrekkel szemben…

Sanyi-Hungaria