Csapatunknak filmfelvételek és fényképek tanulsága szerint már a '80-as években is akadt idegenbe utazó B-közepe, mely dobokkal és zászlókkal támogatta a kék-sárga gárdát.
A BKV első névvel is rendelkező szurkolótáborának alapító tagjai az 1994-95-ös szezonban kezdtek kijárni és ismerkedtek meg az erzsébeti Area Ultra tagjaival. Elhatározták egymás hazai mérkőzéseinek rendszeres látogatását.
1995. május 12-én a Dunaferr elleni mérkőzésen lóg kint először a sport utcai arénában a VIKING feliratú traszparens. Ekkor a tábor törzshelye a tribünnel szemben lévő állóhelyi rész volt, melyet előbb lezártak majd el is bontottak. Az első igazi túránk az osztályozónak álcázott váci elvérzésünk volt, ahol 12 Viking és Area Ultra tag lelkes szurkolása sem segítette siker útjára csapatunkat. A visszavágón nagy létszámú tábor biztatta a játékosainkat köszönhetően az erzsébeti és csepeli szurkolóknak, akikkel évekig igen szoros kapcsolatot ápoltunk.
Az ezt követő 3év sok túrát néhány jó hangulatú meccset hozott, de minimális fejlődést eredményezett a csoport életében. Fordulatot a '98-as év hozott ugyan is ekkor alakult meg a North Front nevű csoport, mely váratlan megjelenésével folyamatos fejlődést indított meg a lelátói életben. Elkészültek az első sálak rudas zászlók és koreográfiák. Melyek közül a klubszínű csíkozás, a Szigetszentmiklóson "vízre "bocsátott viking hajó és a busztáblás sálazás érdemel említést. Napvilágot látott saját fanzinunk, mely az Előre később Viking magazin néven futott és 6 számot élt meg. Ebben az időszakban vetettünk be először füstöket a nyugodt nézők legnagyobb "örömére". A közös háromnegyed évünk alatt, ha nem is volt a kapcsolatunk zökkenőmentes, de sokat fejlődött a táborunk. Váratlan távolmaradásuk egy látványos visszaesést hozott. Következett tehát ismét egy lagymatagabb időszak melyek közül kiemelkedett a dorogi túra (kiírással búcsúztattuk a pár nappal előtte elhunyt közkedvelt edzőnket (Fodor Imrét) valamint a Szentgotthárd elleni meccs, ahol eldőlt a visszajutásunk a 2. vonalba és a pécsi vizitünk. 1999. szeptemberében alakult meg a B.O.R.T. nevű társaság. Szinte valamennyi fellépésre elkísérték a csapatot, így a meg növekedett létszámnak köszönhetően ismét egy jó időszakot éltünk meg.
Sikerült ismét kivitelezni néhány koreográfiát (REAC pályán a szíve, Fehérváron címeres nagyzászló, Kecskeméten csíkozás a Nyíregyháza ellen sálazás büntetési csekkekkel) Sajnos az utóbbi kettőről nem sikerültek a képek.
Az 5. évünket is látvánnyal ünnepeltük. Ezekben az időkben rengeteg jó hangulatú meccsünk volt. Kiemelkedők ezek közül a Videoton elleni mérkőzések, a bajnokavató valamint az ezt megelőző szolnoki túra, ahol a meccs végén a pályára "tódultunk".
Kb. 2év után ez a társaság is elkopott így a tábor létszáma ismét a minimálisra csökkent. A B.O.R.t-os éra után is volt néhány jó hangulatú mérkőzés de sajnos elenyésző számban az előző időszakhoz képest. A Viking ekkor válságban volt és közel ált a megszűnéshez. Kialakul a barátság az Ultras Ikarusszal, a Kecskemét és a Maroshegy szurkolóival, ami a mai napig is tart. Fejlődés indult be a zászlók igényessége terén. Elkészült a kétoldalas selyemsálunk. Új rudasokat is alkottunk. Sokszor jelen vagyunk a válogatott meccseken (idegenben is) pl. Parma, Chorzów, Muraszombat, Kaiserslautern, Zágráb. Kint volt a drapink Boszniában és egy tagunk Belgrádban is megjelent.
2005 beköszöntével valami fajta tavaszi ébredés következett be a csoport életében. Új és visszatérő emberek lökést biztosítottak a viking hajónak. A létszám emelkedésével ismét egyre sűrűbben kerültek bevetésre füstök ,egy ill. két rudasok. A túrák hangulata is nagyban változott. Megkezdődött egy folyamat ,hogy egységessé gyúródjon a társaság, ami a szezon végére félig meddig sikerült is. Ebben az idényben kiemelt mérkőzésként kezeltük a Tatabánya elleni találkozót, nemcsak a várható vendégszurkolók érkezése ,hanem a csoport 1 évtizedes jubileuma miatt is. Ennek alkalmából koreográfiát is készítettünk. A őszi szezon ott folytatódott ahol nyáron abba maradt! A túrákon most már szinte az egész csoport képviseltette magát! Felejthetetlen hangulatú mérkőzések és utazások sora jellemezte az idényt. Minden azért nem mehet zökkenő mentessen, jött is a fekete leves csapatunkba szégyenszemre leigazoltak egy színes bőrű játékost ,akivel folyamatos súrlódásba került a csoport radikálisabb része. Ennek tetőpontja Felcsúton következett be (mely mérkőzés sajnos nem a 90 perces extázisról marad emlékezetes)mikor végleg elmérgesedett a viszony. Az ügyből kifolyólag az Ultras Ikarus elhatárolódott tőlünk ,ők megmaradnak a „politika mentes lelátónál”. Ez a döntés a két csoport baráti viszonyának megszünéséhez vezetett. A következő mérkőzésen hallatlan dolgok következtek be játékos vereti meg a szurkolót…és erről több csapat tagnak is tudomása van, ennek ellenére senki sem jelzett felénk. Ennek hatására váratlan és egyedülálló döntésre vállalkozott a csoport, ezen túl az Ifi mérkőzéseket fogja látogatni. Kiemelkedő mérkőzés a tatabányai villanyfényes találkozó melyen tüzekkel tettük felejthetetlenné a túrát. Mikor is a vezető gólunknál az egész csapat a kerítéshez rohant és együtt ünnepelt játékos és szurkoló. 2006 Január első napjaiban összeültünk és elhatároztuk ,hogy bevezetjük a tagdíjat. Ezzel megoldódik az a probléma, hogy csak 1-2 emberre hárul a látványok finanszírozása.