Ketten látogattunk el a Vikingből Újpestre, hogy segítsünk kaposvári barátainknak ezen a nem éppen könnyűnek ígérkező meccsen. Én késő délután találkoztam az Árpád Hídnál 3 WW taggal. Egy kocsmában megittunk egy felest és egy sört, majd innen indultunk a Megyeri Útra. Útközben egy WC-s bácsival akadt nézeteltérésünk, mivel nem tetszett neki, hogy nem fizettem ki a klotyó nyújtotta nem mindennapi szolgáltatást. Utólag elmondható, hogy számunkra ez volt a nap legizgalmasabb történése, mivel az újpestiek egyáltalán nem törődtek velünk sem az utcán, sem a stadionban. A vendégszektorban 20-an lehettünk, ebből 10-en vállalták fel a szurkolást, a többiek hozzátartozók voltak, és a lelátó tetejéről szemlélték az eseményeket. Szinte az egész meccs folyamán szurkoltunk a "Kracinak", de ebből a bíztatásból, csak akkor hallatszott valami, ha a lilák csöndben voltak. Egyébként elég sokszor a meccs helyett az újpestiek produkcióját figyeltem, akik bemutattak sálazást, rudasozást, a gólok után görögtüzeket gyújtottak, és ha nem is 90 percen keresztül, de hangosan bíztatták övéiket. Hiába, elszoktam már a nagytáborok látványától... A második félidő elején megérkezett Sanyi is, így már eggyel többen szurkoltunk a Kaposvár pontszerzéséért. Ez végül elmaradt, mert ha küzdöttek is a srácok, be kellet látni, hogy ez az Újpest egy jobb csapat. Lefújás után a stadionon kívül még találkoztunk Budóval, majd mindenki szétszéledt. További sok sikert a Kaposvárnak, ígérjük, hogy továbbra is ha tudunk ott leszünk néhány túrátokon!

HáZé