|
Visszatekintés a DAC - Slovan-ra
Viking szemmel...
Reggel 9-kor volt az indulás Kö-Ki-ről. Mivel aznap játszott a csapatunk ezért csak személyem tartózkodott a járművön a brigádból, míg a többi utas más nagy csapatok szurkolóiból állt. Komáromig semmi különleges dolog nem történt. A határátlépésnél kezdtek érdekessé válni a dolgok, ugyanis a Shengeni átlépés nem is volt olyan Shengeni. Szondázás, autókutatás, kamerába nézősdi, majd ezek után mehettünk a dolgunkra. Szerdahelyen hatalmas készültség fogadott minket és a városban aznapra kihirdetett alkohol tilalom. Az autót a stadiontól odébb a házak között elrejtettük, majd befelé vettük az irányt, hiszen hamarosan kezdés volt. Az aréna préselésig megtelt, és félelmetes hangorkán, valamint koreográfia fogadta a csapatokat. Igen jó volt a hangulat, majd jött a 18. perc és megindult a tótok indokolatlan rohama, agyba-főbe vertek mindenkit, akit értek. Megismétlődtek a már egyszer megtörtént események. Félelmetesek voltak a megvadult, felfegyverzett állatok. A játék állt vagy 20 percet, mert a sérülteket a pálya szélén kellett ápolni. A mérkőzés hangulatára rányomta a bélyegét a roham. Igazából senki nem foglalkozott már úgy a meccsel, kivéve talán azt az 1000 slovan-ost, akik sose mernének eljönni Magyarországra. Zászlót égetni, lányokat verni, üres kocsmát széttörni tudnak, de amúgy nullák. A meccs végeztével minket engedtek ki előbb, de a fél város ketté volt vágva kordonokkal, így a tótokhoz 150 m-nél közelebb nem is lehetett menni. Nagy nehézségek árán sikerült visszajutni a kocsihoz, és miután mindenki egészben visszakerült elindultunk. A haza út eseménytelen volt. Csörögtek a telefonok, hogy épségben megvagyunk-e. Pesten találkoztunk még páran a csoportból, majd irány a szlovák nagykövetség, ahol megbeszéltük a történteket, aztán miután kezdtek az emberek szétszéledni mi is hazafelé vettük az irányt.
DonD
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
