Egy péntek esti kocsmázás során vetődött fel az ötlet, hogy utazzon le a csoport egy része Vácra, az ifi szinten rangadónak számító Vác-BKV meccsre. Négyen bevállaltuk az utat, így reggel fél kilenc körül találkoztunk Kőbányán, kellő municióval felszerelkezve. Nagyon nem kellett kapkodnunk, hiszen autóval mentünk és a távolság sem volt túl nagy. Az, hogy mégis majdnem elkéstünk, az annak volt köszönhető, hogy a két lehetséges helyszín közül természetesen oda mentünk, ahol nem rendeztek aznap Vác-BKV-t... Ezután irány a város másik vége, szerencsére épp kezdésre odaértünk. A drapi a helyére került, és ebben ki is merült szurkolói mivoltunk fitogtatása, pedig a pályán remek meccset láthattunk, csupán a bíró borzolta a kedélyeket furcsa itéleteivel. Egyik társunkat annyira érdekelte a meccs, hogy  meccsnézés közben elaludt a tavaszi napsütésben, igaz ebben közrejátszott a benyomott néhány sör is. Csapatunk sajnos egy túl szigorúan megitélt tizenegyesnek köszönhetően, 1-0 arányú vereséget szenvedett, talán ezért is, de a meccs végén csupán hárman jöttek oda a csapatból megköszönni jelenlétünket.... igaz, nagyon nem voltak velünk kisegítve a meccs folyamán, akkor meg mit köszöngettek volna. Elmondhatjuk, hogy ez a túra csak arra volt jó, hogy addig se legyünk otthon, hiszen nem alkottunk semmi maradandót ezen a délelőttön. Ezek után gyorsan szedelőzködni kezdtünk, majd irány Budapest, hiszen még várt ránk egy másik meccs, de az már egy másik történet.