Slovan - DAC /'10.II.28/
Jól sikerült túra
Örök igazságok közt talán az egyik a hirtelen jött ötletek a legjobbak, és ez most is így volt. Péntek esti sörözés ürügyén jöttünk össze hárman az egyik közeleső krimóban, ahol kitárgyaltuk kivel mi történt az elmúlt hónapokban. Kifejezetten nagy érdeklődés volt Svédből ismét nemrég hazatért társunk élménybeszámolói. Ekkor került szóba a jövő heti bajnoki nyitány és mondtam, hogy addig se áll meg az idő. Hisz szombaton slovan – DAC szerdán Győrben Magyar – Orosz. Szóval egyik társunk már egy jó ideje ígérte, hogy jön velünk Szerdahelyere. Ezúttal nem hagyta ki a lehetőséget. Két-három telefon Felvidékre ill. Érdre a műsorváltozásról, hisz így autóval vágtunk neki a túrának. Másnap reggel szinte a megbeszélt időben sikerült is elindulni, majd a Keletibe társult hozzánk egy Érdi ultra. Elég nyomott volt a hangulat, míg ki nem hevertük az előző estét. Az úton beszélgettünk túrákról, csoportokról meg, ami még a szurkolókat érinti az életben. Nem volt túl sietős a tempó, mert ezúttal egy idősebb korosztályból származó gépjármű adott szolgálat, de minden gond nélkül kiértünk tíz előtt Így meg tudtuk venni a hiányzó egy belépőt is. Talán itt vette kezdetét a túra… Felvidéki barátunknál ott folytattuk ahol előző este abba maradt. Ittuk sorba söröket közbe ment a sztorizás oltás meg, ami belefér. Tizenegy tájban indultunk, hogy még a Turulban beszerezzük a hiányzó buszjegyet ez is simán ment. Egy gyors sör után a Stadion melletti Vilibe hangoltunk tovább. Kezdtük meccshangulatban érezni magunkat. Lassan indult a 7 buszból álló karaván Ezúttal sün felvezetéssel. Somorján még újabb szurkolók csatlakoztak, meg persze a szükségletek is kilettek elégítve és a tartalékok is némileg feltöltöttük. Találkoztunk egy-két válogatottról ismerős arccal egy pár szó erejéig folytattunk velük eszmecserét. Lassan Pozsonyba értünk már a helyi milicia is csatarendbe fogadott. Különösebb gond nélkül bejutottunk. A ruházat átvizsgálás szinte felszínes volt. Tulajdonképp mindenki azt vitt be, amit nem akart. Gyorsan a büfét céloztuk meg kapható volt normál alkoholos sör is így vettünk bőven tartalékot is, bár esély nem volt rá, hogy kitartson a meccs végéig. A koreográfiára idén is a magyar nemzeti színek adtak ötletet. Míg tavaly póló volt az alapanyag idén lufi adta a három színt. A hazai tót tábor kisebb nagyobb rudas zászlóval operáltak és persze a Ferencváros picsa rigmussal. Ha ők tudnák, hogy ennél több összefogás van, bár a fórumukon is a Ferencváros B csapata ellen készültek az újdonsült otthonukként szolgáló Inter stadionban. Valahogy nem éreztem magam valami oroszlán barlangban, mondjuk 2-3000 néző nem is nevezhető annak. Ezek után nem is csodálkozok a többiek nézőszámán, ha ez a legnépszerűbb csapatuk. A lelátón se történt túl sok a két szélről egy-két szájkaratés más nem igen. A szurkolás is volt már jobb is. A második félidőben egy átlagos meccsen ismét kapott két gólt a sárga-kék legénység így ebben a bajnoki évben három döntetlen mellett ötödik vereséget láttam a DAC-tól egyetlen győzelem az alsóbb osztályú Szepsi otthonában játszott kupa meccsen láttam. Meccs után a rendőri hülyeség szemtanúi lehettünk. Nemhogy engedtek volna minket az utunkra a tótokat engedték ki először, így ismét bátor tettet követhettek el a bátor tót atyafiak. Kövekkel bedobták két busz ablakát. Reméljük ez is bekerül a dicsőség kódexbe. Eközben pár magyar nem bírta cérnával és ezt a rend csuklyás őrei „jutalmazták” is. Tudtommal komolyabbat két Fradista 7 Side-os sérült. Ezúton is jobbulást nekik. A hazaúton sok említeni való nem volt. Szerdahelyre érkezve még pár sör lecsúszott a Vilibe. Beszélgetésbe keveredtünk még pár ismerőssel, de „szállás adónk” éhsége rövidre zárta az estét. Hazaérve a család női tagja tartott összejövetelt, majd később társam és érdi kollégánk tartott velük a discóba. Én a házigazdával beszélgettem még egy kicsit. Kicsit éjfél után tért haza mindenki, de a szobai fotel ezen az estén is gazára talált alvás céljára. Másnap 10 körül indultunk haza megköszönve a vendéglátást és remélhetőleg mihamarabb találkozunk ismét egy meccs ürügyén.
Sanyi-Hungaria
|