Az �j �vad m�sodik t�r�ja a Csepel-szigeten fekv� Szigetszentmikl�sra vetette az El�r�seket, akik H�V-vel keltek �tra a 20.000 lakos� v�rosba. A m�rk�z�sen a Viking �s a North Front h�t embere jelent meg, de t�bb id�sebb szurkol�t is l�ttunk a H�V-en �s a stadionban! Az els� meglepet�s akkor �rt minket, amikor a p�lya bej�rat�n�l a hagyom�nyos jegyekkel ellent�tben klubszin� �s -felirat� jegyeket �rultak, majd bel�pve egy ”abszurd” k�p t�rult el�nk: a ki�p�tett lel�t� ”n�lk�li” p�ly�t egy k�t m�ter magas, z�ld-feh�rre festett ker�t�s �vezte, melyet legut�bbi ottl�tem (1995 j�niusa) �ta h�ztak fel... Csakh�t �j lel�t� nem �p�lt �s �gy a ker�t�s j�form�n mindenhol csak ”akad�lyozza az embert a szabad kil�t�sban”. Egyed�l a bej�rattal szemben fekv� fedett (!) trib�nr�l lehetett bel�tni a p�ly�t, �gyhogy ott foglaltunk helyet, �m a helyiek gyorsan meg�rt�s�nkre adt�k, hogy a hazaiak territ�rium�ba t�vedt�nk �s mellesleg a ker�t�s tetej�re akasztott transzparenseinkkel nem seg�tj�k el� a p�lya jobb �ttekinthet�s�g�t. Sz�, ami sz�, a trib�n legfels� fok�n �llva is csak a p�lya k�t harmad�t lehetett l�tni.
Az ”udvarias” k�r�s hat�s�ra n�h�ny m�terrel od�bb h�z�dtunk �s birtokba vett�k a ”vend�gszektort”, melyet egy, azaz egy (!) ki�p�tett betonl�pcs� foka alkotott. A transzparenseinket a hirdet�t�bl�kra akasztv�n kifesz�tett�k az ”Idegenben is hazai vizeken. Viking�95”-felirat� ki�r�sunkat, melyet a kezd�s el�tt kieg�sz�tett�nk (a sz�veghez ill�en) egy stiliz�lt vikinghaj�val.
A kartonb�l k�sz�lt haj� 3 m�ter hossz� �s legmagasabb pontj�n 170 cm magas volt, el�l �s h�tul egy-egy s�rk�nyfej �kes�tette, m�g a haj� t�rzs�n 4 stiliz�lt pajzs volt l�that�, melyeken a ”Viking”-nev� csoport ”szign�ja” (V�95) �s egy magyar trikol�r volt l�that�. Ezzel egyidej�leg bevetett�nk egy feh�r f�st�t, melyet a sz�l sajnos gyorsan sz�tf�jt. A mutatv�nyt h�rom rudas z�szl�val t�k�letes�tett�k: egy k�k-s�rga-k�k �s k�t magyar z�szl�t lengett�nk.
Fergeteges buzd�t�sba kezdt�nk, �m az els� f�lid� k�zep�n ism�t elcsendesedt�nk. A m�sodik halfra azt�n rendesen megj�tt a hangunk �s mivel a csapat is meg�rezte ezt, vezet�st szerzett. Ekkor m�r nem volt ”menekv�s”: bevetett�nk minden ismert �neket, rigmust, dallamot. Sz�ntelen�l ontotta mindenki a legk�l�nb�z�bb kompoz�ci�kat �s �tleteket, m�ghozz� teljes hanger�vel. �gy nem is volt meglep�, hogy pl. a s�las hajlong�sainkn�l vagy a v�zszintes helyzetb�l indul� tapsol�sunkn�l vagy a ”K�rek egy B-t”-kezdet� dalunkn�l, melyn�l torkunk szakadt�b�l ord�tottuk a B-, K- �s V-bet�ket, a n�z�k j� r�sze nem is a p�ly�n t�rt�ntekre szegezte figyelm�t, hanem a 7-f�s BKV-t�borra, mely aznap v�ltozatos szurkol�sb�l jelesre vizsg�zott! Hangulatunkat csak tet�zte a m�sodik g�lunk: Luk�cs par�d�s mozdulattal kap�sb�l tov�bb�totta a j�t�kszert a hossz� sarokba. A vend�gcsapat egy�rtelm� f�l�nye ellen�re az SZTK 2 perc alatt egyenl�tett, �m ez nem v�ltoztatott sem a hazaiak, sem a vend�gt�bor szurkol�s�n.
Hi�ba voltunk jobbak, a p�ly�n �s a lel�t�n egyar�nt, maradt a 2:2 �s �gy csak azzal v�gasztal�dhatunk, hogy a nagy meccset k�vet�en “saj�t meccs�nk�n” f�l�nyesen nyert�nk a helyi labdaszed�k fiatal csapata ellen.

(Forr�s: El�re Magazin, 4. sz�m, 1998. szeptember 13.)

VikinGerg�